Milyen eszközeink is vannak jelenleg a külső Naprendszerben? A legtávolabb kétség kívül a Voyager-1 van, amely 1977-es indulása óta ezen írás idejére 17,4 milliárd km-re, azaz 32 fényórára távolodott el a Földtől (így egy rádiós üzenetváltás 2 nap és 16 óra alatt zajlik le). Ezzel kiérdemelte az ember által készített legtávolabbi eszköz címet. A Jupitert és a Szaturnuszt látogatta meg, majd a csillagközi tér felé vette az irányt. Mára a helioszférának nevezett, a napszél által létrehozott óriási buborék határán jár, ahol az találkozik a csillagközi gázzal. Elképesztő sebességgel halad: naponta 1,4 millió km-t tesz meg. Ezzel mind ő, mind a Voyager-2, a Pioneer-11 és a New Horizons űrszondákkal együtt elérte azt a sebességet, ami a Naprendszer elhagyásához szükséges. Ezek az űrszondák tehát várhatóan több tízezer évig vándorolnak még az űrben, mielőtt egy másik csillag gravitációs tere befogja őket.
A Voyager-2 16 nappal társa előtt indult, de lassabban halad, így az megelőzte, a Földtől való távolságkülönbség így mára több, mint három milliárd kilométerre növekedett. A Voyager-2 is meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, de egy kiterjesztett küldetés keretében eljutott az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz is, így jóvoltából közelebbről is tanulmányozhattuk ezeket a gázbolygókat is. 1989-ben viszont ő is a csillagközi tér felé vette az irányt.
Nem a Voyagerek voltak az első űrszondák a Jupiter környezetében, hanem a Pioneer-program 10-es és 11-es jelzésű eszközei, amelyek 1972-ben és 1973-ban startoltak. A Pioneer-program volt az első, amely a Naprendszert elhagyó űrszondákat tervezett. A program célja a Hold, a bolygóközi tér, a Nap, a Vénusz és az óriásbolygók vizsgálata.
A Pioneer 10 a Jupiter meglátogatása után a csillagközi tér felé indult, a 11-es viszont a Szaturnuszt is megvizsgálta. 1998-ig a Pioneer-10 volt a legtávolabbi űreszköz a Földtől. 2003-ban küldte az utolsó szignált a Földre, 12 millárd km-ről, azaz 80 Csillagászati Egység távolságból. A Pioneer 11 viszont már 1995-ben elhallgatott. A Pioneer űrszondák mozgásának vizsgálata eredményezte a híres Pioneer-anomália felfedezését, azaz hogy a tömegvonzás törvénye alapján számított pálya helyett ettól kissé eltérő a valódi.
Mind a Voyagerek, mind a Pioneerek visznek magukkal speciális tárgyakat, amelyeken üzenetek találhatók egy esetleges földönkívüli értelmes élet számára.
Az Ulysses űrszonda zárt pályán mozog a Nap körül, mintegy hat évenként kerülve meg azt. A Nap pólusait vizsgálta, de küldetése folyamán megközelítette a Jupitert is. A Nap megfigyelésével tett rendkívül hasznos tevékekenysége melett külön érdekessége, hogy az első űrszonda volt, amely kilépett az ekliptika síkjából, valamint hogy háromször is áthaladt üstököscsóván. 2009-ig üzemelt.
A jelenben is zajló, rendkívül izgalmas űrmisszió a Szaturnuszt vizsgáló Cassini-Huygens. Hét éve kering a gyűrűs bolygó körül és ezalatt óriási mértékben bővítette ismereteinket a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról. Erről a fantasztikus misszióról természetesen még sokat fogok írni. A Cassini készítette a baloldalon látható csodálatos, misztikus felvételt a Szaturnuszról.
Egy valóban a Naprendszer peremvidékeit kutató űrszonda, a New Horizons 2006-ban indult útnak. 2015-ben éri el a Plútót, majd tovább kutat a Kuiper-öv objektumai után. Jelenleg a Földtől 19 Csillagászati Egységre van, az Uránus pályáján túl, 12 Csillagászati Egységre a Plútótól.
Források:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Solar_System_probes
http://voyager.jpl.nasa.gov
http://hu.wikipedia.org/wiki/Voyager-1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Voyager-2
http://solarsystem.nasa.gov/missions/profile.cfm?Sort=Target&Target=SolarSys&MCode=Voyager_1
http://solarsystem.nasa.gov/missions/profile.cfm?Sort=Target&Target=SolarSys&MCode=Voyager_2
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer-10
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer-11
http://www.nasa.gov/mission_pages/pioneer
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ulysses_űrszonda
http://ulysses-ops.esa.int/ulysses/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cassini-Huygens
http://saturn.jpl.nasa.gov
http://hu.wikipedia.org/wiki/New_Horizons
http://pluto.jhuapl.edu
