(forrás: ma.hu)
A Neptununuszt egy éve fedezték fel. Természetesen nem egy földi, hanem egy neptunuszi évről van szó. Ebből az alkalomból most a sajtó többet foglalkozik a bolygóval, így én is. A következő cikk a ma.hu-ról származik, érdekessége miatt teszem be.
Mivel a planéta naprendszerünk legkülső bolygója (miután a Plútót a csillagászok lefokozták), így a Nap körüli útját igen hosszú idő, megközelítőleg 165 év alatt teszi meg. Távolságából adódóan ez az egyik legkevésbé ismert bolygó, noha 1989-ben a Voyager 2 elrepült mellette és méréseket végzett rajta, mégis, csak a napokban sikerült pontosan meghatározni, meddig is tart egy neptunuszi nap. A korábban gondolt 16 óra és 6 perc helyett 15 óra 57 perc és 59 másodperc lett ez az idő.
Ránézésre elég jelentéktelennek tűnik a különbség, az égitest pedig egyébként is nagyon messze van a Földtől (hozzávetőleg 4,4 milliárd kilométerre). Miért érdemes hát foglalkozni a kék gázóriással? Azért, mert a Neptunusz jelenléte azon a pályán, amit már évmilliárdok óta bejár, nem megszokott. A Hubble űrtávcsőnek köszönhetően az elmúlt évtizedben szinte felfoghatatlan sebességgel gyarapodott tudásunk az univerzumról, többek között a bolygókeletkezésről és a planéták csillagok körüli pályájáról. Ebbe a képbe azonban a Neptunusz nem illik bele.
Mint említettük, a bolygó a legtávolabbi, ebbe az osztályba tartozó égitest a naprendszerben - 30-szor messzebb van Napunktól, mint a Föld. Jelenlegi ismereteink a bolygóképződésről feltételezik, hogy egy adott csillag bolygói a szoláris ködből, vagyis a csillag forgásakor körülötte kialakuló por- és gázfelhőből tömörödnek össze. A Neptunusz pályája környékén azonban ennek az anyagnak már igen diffúznak, ritkásnak kellett lennie, állítja Francis Nimmo, a santa cruzi Kaliforniai Egyetem bolygókutatója. Ezért feltételezhető, hogy a Neptunusz nem ott alakult ki, hanem a Naphoz jóval közelebb, ahol a porfelhő jelentősen sűrűbb volt; majd később vándorolt ki a naprendszer külső részeibe.
Ezzel az elmélettel azonban van egy kis gond. Megfigyeléseink szerint a Neptunusz méretű gázbolygók más naprendszerekben általában ellenkező utat járnak be. Azaz a csillagtól valamivel távolabb jönnek létre, majd befelé vándorolnak, nem pedig kifelé, ahogyan azt jelenlegi ismereteink szerint a Neptunuszról feltételezik. Saját gázbolygónk jobb megismerése elvezethet annak megértéséhez, hogy a világegyetem más szegleteiben található, úgynevezett forró Neptunuszok miért és hogyan jöttek létre, illetve tartózkodnak azon a pályán, amin. Ha sikerül még több választ kapni a kék planétáról, azzal több száz eddig felfedezett, a mi Neptunuszunkkal szinte hajszálra megegyező gázóriás történetét tárhatjuk fel pontosabban.
A kutatásokat legjobban egy új szondaprogram segítené elő. Félő azonban, hogy a NASA jelenlegi megnyirbált költségvetésében ennek egyhamar nem lesz helye - hiszen az űrsikló program is csak a napokban áll le. A titkok tehát még egy darabig titkok maradnak.
Szilágyi Szabolcs - ma.hu
